Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. A DAMA protokoll alkalmazásával a világon elsőként Magyarország veheti át a kezdeményezést az ismeretlen kórokozóktól. Az mta.hu Szathmáry Eörssel, a csoport vezetőjével készített összefoglalót.

Robbanásveszélyes elegy

A protokollt kidolgozó csoport kiindulópontja, hogy a világ, amelyben ma élünk, egyre kedvezőbb körülményeket teremt a globális járványok kialakulására, és civilizációnk bonyolult szövete egyre érzékenyebb az ilyen nagy megrázkódtatásokra. Szomorú irónia – és a gondolatok tűpontos illusztrációja –, hogy a néhány hónapja elkészült dokumentum példái között még nem szerepel az új koronavírus, és a most kialakult helyzet
az elkerülendő szcenáriók között tűnik fel.

Éppen ezért tanulságos röviden összefoglalni, mit tudunk a jelenlegi koronavírus-járványról:

  • A vírus állatról – minden valószínűség szerint denevérről – „ugorhatott át” az emberre. Számos genetikai rokona ismert különféle állatfajokból, és szintén a koronavírusok családjába tartozik a 2000-es évek elején Kínában felbukkant SARS, majd pár évvel később a Közel-Keleten feltűnt MERS vírusa, melyek nem okoztak ugyan világjárványt, ám így is több száz áldozatot követeltek.
  • Világosan látszik, hogy az intenzív globális utasforgalommal a kórokozó meglehetősen gyorsan eljutott a világ minden tájára, és a hosszú ideig tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató hordozók miatt kevés esély volt arra, hogy a terjedést meggátló hatékony, de az emberi szabadságot nem végletesen korlátozó intézkedéseket hozzanak.
  • Az olaszországi tudósításokból látható, hogy egy ilyen viszonylag alacsony halálozási arányt mutató fertőzés is képes kimeríteni mégoly fejlett államok egészségügyi kapacitásait, a hírekből és az előrejelzésekből pedig az is világos, hogy súlyos gazdasági következményekkel kell miatta számolni.

A friss és fájdalmas tanulságok a következőkben foglalhatók össze:

  • A vírusok és más potenciális kórokozók biológiai tulajdonságaiknak köszönhetően „ugrásra készen várják”, hogy emberi fertőzést okozzanak.
  • Az emberiség lélekszámának növekedésével és a természetes élőhelyek zsugorodásával az emberre veszélyes kórokozók felbukkanásához szükséges ember-állat találkozások száma nő.
  • A globalizált világ ideális lehetőséget ad egy kórokozónak, hogy napok alatt kontinensnyi távolságokat küzdjön le.
  • A világ legtávolabbi pontjait összekötő gazdasági kapcsolatok megszakadása beláthatatlan következményekhez, akár a civilizáció összeomlásához is vezethet.

Ezek az összetevők már így is eléggé vészjósló képet mutatnak, azonban még nem beszéltünk egy kulcsfontosságú tényezőről: a klímaváltozásról. Ez a soha nem látott sebességű folyamat ugyanis nemcsak a mi életünket rendezi át, de a kórokozók és hordozóik számára is teljesen új kényszereket és lehetőségeket teremt. Ha az eddigiek a puskapor összetevői voltak, a klímaváltozás az, ami tökéletesen összekeveri őket, és utána valóban elég egy szikra a robbanáshoz. Ráadásul a kórokozók nemcsak közvetlenül törhetnek az életünkre és egészségünkre, hiszen ugyanilyen globális járványok fenyegetik a mezőgazdasági növényeket és a haszonállatokat is. Gondoljunk csak a legfrissebb ilyen kórságra, a Magyarországon is rohamosan terjedő afrikai sertéspestisre.

Szakértők szemben a szikrával

Ezt a helyzetet úgy is lehet tekinteni, mint az emberi civilizáció által felhalmozott tetemes adósságot. Belaktuk a világot, jócskán markoltunk a természet erőforrásaiból, és előrerohantunk a technológiai fejlődésben – eközben pedig nem fordítottunk elegendő figyelmet és erőforrást annak a természeti világnak a megértésére, amely körülvesz bennünket. Ezt az adósságot próbálja valamelyest törleszteni az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) szakemberei által kidolgozott protokoll, mely a lehetséges fenyegetések feltérképezésével és a hozzájuk igazított cselekvési tervekkel próbálja elejét venni a fent említett szikra fellobbanásának.

A protokoll a DAMA névre hallgat, amely a „Document–Assess–Monitor–Act”, vagyis „Dokumentáció–Értékelés–Monitoring–Cselekvés” rövidítése. Lássuk sorjában, mit is értünk az egyes lépéseken!

Dokumentáció

Az első feladat felkutatni a potenciálisan veszélyes kórokozókat és hordozóikat. Mivel az összes élőlény vizsgálata irreálisan nagy feladat lenne,
a protokollt kidolgozó szakértők azt ajánlják, hogy fókuszáljunk az emberi civilizáció és a természet határterületeire, és azokra az élőlényekre, amelyek
e határterületeken mozognak. Így például érdemes lehet odafigyelni a kertvárosokban, parkokban nagy számban élő sünökre (lásd a példát a cikk végén, a keretes írásban), a településekre bejáró rókákra vagy éppen a sertéshizlaldák lámpái körül rovarokat kapdosó denevérekre. Természetesen külön figyelmet érdemelnek a vektorok, azaz a kórokozókat átvivő élőlények, mint például a kullancs- és szúnyogfajok. A protokoll megalkotói azt javasolják, hogy a kutatásba a szakirányú intézmények mellett érdemes bevonni a társadalmat is: a természetjárókat, horgászokat, vadászokat (citizen science) .

Értékelés

Az alapos dokumentáció a kutatók várakozásai szerint rengeteg ismert és korábban ismeretlen potenciális kórokozót mutat majd ki. A következő lépésben értékelni kell ezek veszélyességét. Az értékelés alapját korábbi ismereteink jelenthetik az újonnan felfedezett kórokozók genetikailag hasonló rokonairól. Fontos továbbá a kórokozó terjedésének ökológiai viszonyait is értékelni. Tehát érdemes például odafigyelni egy, a hazai denevérekben gyakori vírusra, ha tudjuk, hogy közeli rokona okozott emberi megbetegedéseket. Hasonlóan fontos számon tartani, ha ismert emberi kórokozók vektorai (például az inváziós szúnyogfajok, behurcolt kullancsfajok) a klímaváltozás következtében megtelepszenek Magyarországon – még akkor is, ha konkrétan a másutt terjesztett összes kórokozót még nem mutatták ki a nálunk begyűjtött példányokból.

Monitoring

Miután az előző két pontban azonosítottuk a potenciálisan veszélyes kórokozók körét, folyamatos mintavételezéssel és globális előfordulási adatbázisok figyelésével meg lehet becsülni, hogy melyikük kezd aggasztó terjeszkedésbe. Az alapos monitorozás egy folyamatos felügyelet, amely segíthet megtalálni azokat a tényezőket is, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a járványtani folyamatokban. Így például elképzelhető, hogy egy kórokozót, illetve vektorát egyetlen tényező (például a tél huzamosan hideg időszaka) tart távol egy területtől, és a klíma változásával előre jelezhető a megjelenése újabb élőhelyeken.

Cselekvés

Az előző három lépésben gyűjtött adatok ráirányítják a figyelmet a valós veszélyt jelentő kórokozókra, és a beavatkozás lehetőségeit is feltárják. Az utolsó pontban a főszerep a kommunikációé: megfelelő formában közvetíteni kell az információkat a szakhatóságok és a társadalom felé, hogy valóban meg is történjenek a szükséges beavatkozások.

A protokollt összeállító kutatók szerint Magyarország képes egy, a DAMA-n alapuló rendszer elindítására és működtetésére. Már ez is sokat jelent a jövő kórokozói elleni felkészülésben, azonban – amint az az új koronavírus kapcsán látható – a fenyegetés gyakran igen messziről érkezik. Ezért a rendszer magyarországi bevezetése egyúttal példaként szolgálhatna más országok számára, és végül, ha elegen csatlakoznak hozzá, kialakulhatna egy világméretű korai előrejelző hálózat.

A részletes munkaanyagot az MTA megküldte a kormánynak.

Gilicze Bálint
A teljes cikk: mta.hu