Reggeli gyors: Interjú Zlinszky Andrással a Balaton parti zónájának állapotváltozásairól

A Balaton vizének minősége továbbra is kiváló, a parti zónák, illetve nádasok állapota azonban egyre rosszabb, ami elsősorban a vízszint-szabályozás változásával és az utóbbi évek pusztító nagyberuházásaival van összefüggésben – mondta a Klubrádiónak Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa.

Az interjú a Balaton állapotáról itt hallgatható meg, ill. olvasható".

---
--
-
.

Az alábbiakban közöljük az interjú pontos szövegét:

---

Riporter: Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa van itt velünk, jó reggelt,

ZA: Jó napot kívánok!

Riporter: Balaton állapota így a Balatoni szezon idején, vagy elején; szokás érdeklődnünk, hogy milyen idén a Balatonnak, a tónak az állapota, milyen a víz, milyenek a kilátásaink.

ZA: A vízminőség továbbra is kiváló, az elmúlt tíz-tizenöt évben ezt folyamatosan állíthatjuk, hogy a vízminőség nagyon jó, probléma egyre inkább a parti zóna állapotával van, a megváltozott vízszintkezeléssel van összefüggésben.

Riporter: Jaj, mindig elmegy a hangja, bocsánat. Halló, halló!

ZA: Halló?

Riporter: Igen, csak itt az utolsó egy mondatot nem értettük, elment a hangja.

ZA: Ott tartottam, hogy a vízminőség kiváló, de a parti zónának, a parti zóna növényzetének az állapota az egyre inkább romlik, és úgy véljük, vagy azt gondoljuk az eddigi kutatási eredményeink alapján, hogy ez a megváltozott vízszintkezeléssel lehet összefüggésben. A tónak a vízszintje, vagy a szabályozási szintje egyre magasabb az elmúlt tizenöt-tíz évhez képest, és az látszik, hogy ez a nádasokban, illetve a parti zóna növényzetében területcsökkenést és problémákat okoz.

Riporter: Tehát a nádasoknak nem jó az, ha magas a víz, ha magasabb a víz?

ZA: A nádasok alapvetően az ingadozó vízszinthez vannak szokva, és ha elmaradnak a vízszintingadozások, ha elmaradnak a vissza-visszatérő alacsony vízállású időszakok, akkor a nádasnak a területe csökken, a nádas a part felé húzódik. A part felé húzódás ebben az esetben aránytalanul nagy a vízszintemeléshez képest, tehát a nád úgymond túlreagálja ezt a helyzetet, de ez azt jelenti, hogy különösen a halak szaporodása szempontjából olyan fontos mélyebb vizű nádasoknak a területe nagy arányban lecsökkent az elmúlt négy-öt évben.

Riporter: Mennyire van ebben benne mondjuk az építkezések, a nádas-irtások, tehát a part menti beruházások, tehát hogy a nádasok területének csökkentésében?

ZA: Ezeknek a szerepe nem elhanyagolható, úgy tűnik, hogy a kikotort iszap elhelyezéséből adódó zagyterületek (ugye ahol a Balatonból kikotort iszapot jellemzően a nádasokban helyezik el), hát ezek komoly területveszteséget okoztak a nádasoknak az elmúlt mondjuk húsz éven belül, és a legutóbbi három-négy évben pedig van egy ilyen építkezési hullám a tó körül, és ez jellemzően egyrészt a parti területeket, a nádassal korábban összefüggő természetes élőhelyeket érinti, tehát azokat a gyepeket, amelyek eddig összefüggő élőhelyeket alkottak a nádasokkal, másrészt pedig számos helyen, ahol a vízparton valamilyen nagy ingatlan beruházás épül, ott a nádas eltűnt. Nem nagyon tudunk erre más magyarázatot, mint hogy szándékosan kiirtásra , és ez azért is gyanús, mert számos ilyen beruházásnál a látványterveken látható, hogy ahol korábbankerült nádas volt, ott a tervek szerint jelenleg majd nincs, illetve nem lesz nádas.

Riporter: Ez egyébként szabályos, kiirtani a nádast? Tehát megveszem a hatalmas területet, mert vannak, akik erre specializálódtak, és kiirthatom a nádast ott?

ZA: Ez a nádasnak az állapotától, illetve a típusától függ, ötévente zajlik a nádasoknak az állapotfelmérése, és a jó állapotú, a jó minőségű nádasoknak a kiirtása természetesen tilos és ezeket a törvény védi; vannak olyan helyzetek, ahol ez bizonyíthatóan megtörtént, ugyanakkor más helyeken, ahol a nádas rossz állapotú, vagy magától is pusztult volna, ott engedélyezett is lehet ezeknek a területcsökkentése szándékosan.

Riporter: Bárki törődik azzal, hogy ellenőrzi, hogy ez olyan nádas, amit kiirtottak, amit ki lehetett volna, vagy nem kellett volna, dehát ugye jobban mutat a parti telek?

ZA: Ezen a nádas minősítésen, ami ugye ötévente megtörténik, felmérik a változásokat, és itt akkor hogyha egy "jó" besorolású nádas eltűnik, akkor az természetesen a vízügyi hatóság számára elérhető információ, itt történhet, tudomásom szerint egyes esetekben történt is vádemelés.

Riporter: Tehát hogy azért nem bocsánatos bűn ez mégsem.

ZA: Nem, semmiképpen, ezt a törvény bünteti, ezt a Balaton-törvény nem engedélyezi a nádasok irtását, területcsökkentését. A probléma ugyanakkor, hogy a nádasnak van egy természetes zonációja, tehát a szárazföldtől a víz felé különböző szakaszokon különböző növényzeti típusokból áll a nádas mint élőhely. Ezekben nem is feltétlenül mindegyikben a nád dominál, hanem a víz felőli sekélyebb - vagy nem, a víz felőli mélyebb részekben igen, ott a nád az egy-másfél méter mély vízig be tud terjedni, de a sekélyebb területeken, ahol a gyékény, illetve a sás találja meg az élőhelyét, ezeket sokkal kevésbé védi a törvényi szabályozás, tehát egy sással benőtt területen legjobb tudomásom szerint a törvény megengedi a nádasnak, a növényzetnek az irtását, és ökológiai szempontból ez is abszolút a nádasnak a részét képezi.

Riporter: Ez csak úgy teljesen, mondhatnám hogy azt kifejezetten, hogy empirikus, mikor az ember a Balaton környékén van, akkor az az érzése, hogy a déli parton és sok helyen az északin is azért nagyon komoly építkezések folynak a parton is, akár úgy is, hogy korábbi mondjuk ilyen kempingeket amik persze nagy területek voltak de nem voltak annyira beépítve beépítenek, ilyen nagy nyaralórezervátumok kiépülnek, szóval hogy ez mennyire rendezi át a tó környékét és élővilágát?

ZA: Nagyon fontos probléma az ökológiai hálózatnak a megszakadása. Ugye sokan, akik a Balatonra lejárnak, ismerik ezt a hálózatot a társadalomból: én lemegyek Balatonszemesre, van egy barátomnak egy nyaralója Balatonlellén, átugrom, meglátogatom. Vagy lemegyek Siófokra, de van egy jó buli nem tudom, Zamárdiban, átmegyek, ott vagyok. Ez az élővilág számára sincsen másképpen, tehát a Balaton tulajdonképpen összekapcsolja a Kis-Balatonnak, a Nagy-Bereknek, a Tapolcai-medencének, az északi part és a déli part számos másik befolyójának a nádasait, illetve a vizes élőhelyeit, ez egy hálózatnak a csomópontja, a Balaton. És ezt a hálózati funkciót éppen az teszi lehetővé, hogy a természetes élőhelyek, a nádasok végighúzódtak, illetve végighúzódnak az északi és a déli part jelentős részén is, úgy, hogy a madarak át tudnak repülni ( itt a felvétel megszakad, az elmondott szöveg a következőképpen folytatódott: egyik helyről a másikra, tehát például a Kis-Balatonnak és) a Nagy-Bereknek, mondjuk a bakcsó (ez egy madár) a bakcsó populációja elméletileg összefügghet egymással, át tudnak repülni a madarak, tudnak találkozni egymással. Na most hogyha a Balatonnak a nádas területei, illetve a parti élővilága lényegesen lecsökken, akkor megszakad ez a hálózat, két kisebb populáció kénytelen kialakulni, ezek egyes élőlények esetén nem feltétlenül fogják elérni az életképes létszámot már.

Riporter: Egy egészen másik kérdés, hogy folyamatos vita van arról, hogy engedélyezzék-e vagy mennyire engedélyezzék a motorcsónak használatát, a jet-skit a Balatonon, ez mennyire érinti a víz, vagy a tó minőségét, vagy inkább csak más probléma, hogy zavarják egymást az emberek, vagy sem?

ZA: Ennek van egy társadalmi vetülete, én nyilván nem vagyok társadalomkutató, de azt gondolom a magam részéről, hogy minden olyan szórakozás, vagy szabadidős forma, a szabadidő eltöltésének a formája a Balatonon, amely sok embert zavar és kevés ember számára kellemes, az nem javasolt vagy nem jó ötlet, a motorcsónakot kifejezetten ilyennek érzem, tehát tihanyi lakos vagyok magam is, hogyha a tavon elmegy egy motorcsónak, adott esetben azt még a szobában is hallom, azoknak az embereknek, akik ott ülnek rajta, ez nyilván kellemes meg jóleső hogy a száguldás érzetét adja, dehát a többieknek, akik nyaralnak, ez a zaj mindenképpen zavarással jár. De ez nincs másképp az élővilággal sem, tehát nem sok mérési adat van sajnos róla, és nem sok célzott vizsgálat van arról, hogy a hang, illetve víznek ez az átkeverése, amit ezek a motorok okoznak, hogy ez milyen hatásokkal jár, de ugyanakkor azt tudjuk, hogy a halak, a nagyobb testű rákok, azok elkerülik az emberi zajt. És ez azt jelenti, hogy minél nagyobb területén a Balatonnak állandósul vagy válik gyakorivá a motorcsónakoknak a zavarása, annál nagyobb területeken válik elérhetetlenné a halak, illetve a nagyobb ízeltlábúak számára az élőhely.

Riporter: Köszönöm szépen

ZA: Különösen a kecskerákra szeretek gondolni, mert ez egy dögevő faj, vagy legalábbis dögevést is végez, és ezzel nagyon-nagyon fontos ökológiai funkciót tölt be, és fokozottan érzékeny az emberi zajra és a zavarásra.

Riporter: Köszönöm szépen Zlinszky Andrásnak, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársának, viszonthallásra.

ZA: Viszonthallásra, köszönöm szépen.