Mégsem őshonos a hévízi tündérrózsa Erdélyben – bizonyították be az MTA és a Debreceni Egyetem kutatói

Őshonos, a harmadidőszakból ránk maradt reliktumfaj a Nagyvárad környéki hévízben élő szubtrópusi hévízi tündérrózsa, vagy sem? Több mint kétszáz éve vitatkoznak erről a botanikusok Magyarországon és Romániában. Az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport, az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék közös munkájában a növény génállományának elemzése segítségével tettek pontot a vitára....
....Kitaibel Pál, az 1817-ben elhunyt úttörő természetkutató 1798-ban fedezte fel, hogy nílusi tündérrózsa él Nagyvárad közelében, a Pece-tóban – amelyet egy természetes hévízforrás melegít –, körülbelül 3000 kilométerre a növény nílusi élőhelyétől. Fél évszázaddal később egy máig lezáratlan vita indult el a hévízi tündérrózsa – vagy ahogyan korábban nevezték, nagyváradi állótusz – eredetéről és taxonómiai helyzetéről. A vitában a kor szinte minden vezető botanikusa véleményt nyilvánított. Több kutató amellett érvelt, hogy a növény harmadidőszaki maradványnövény. Ez azt jelenti, hogy a hévízi tündérrózsa a hőforrásnak köszönhetően vészelte át az utóbbi körülbelül 2,5 millió évben bekövetkezett négy jelentős eljegesedési periódust. Egy 1964-ben végzett virágporelemzés is ezt az elméletet támasztotta alá. A szakirodalomban jelenleg az az elfogadott álláspont, hogy a Várad környéki tündérrózsa, a Nymphaea lotus L. var. thermalis (D. C.) Tuzson az európai flóra őshonos növénye...
....Az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport, az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék együttműködése révén létrejött kutatócsoport tagjai a vita eldöntése érdekében molekuláris filogenetikai és filogeográfiai vizsgálatokat folytattak a tündérrózsával...
...A tündérrózsa nemzetség alnemeinek vizsgálatából az látszik, hogy a Lotos alnemzetség 5,07 millió éve vált külön, míg a Nymphaea pubescens és a nílusi tündérrózsa (N. lotus) körülbelül 2,85 millió éve, a késő pliocén idején. Ha a Nagyvárad környéki tündérrózsa maradványfaj lenne, amely ezért legalább 2,5 millió éve él Európában, genetikai anyagának már jelentősen különböznie kellene a nílusi tündérrózsáétól – hasonlóan ahhoz, amennyire a Nymphaea pubescens és a Nymphaea lotus genetikai anyaga eltér egymástól. Ilyen eltérést azonban a kutatók nem találtak az európai és az afrikai növény között.

Ebből következően a látványos virágot hozó növény biztosan nem őshonos Európában, és nem is harmadkori maradványfaj. Ez a végkövetkeztetés szerepel a kutatócsoport friss tanulmányában, amely az Aquatic Botany szakfolyóirat 2019. áprilisi számában jelenik meg (a cikk online már elérhető).

A publikáció: Laczkó, L., Lukács, B. A., Mesterházy, A., Molnár V., A., & Sramkó, G. (2019). Is Nymphaea lotus var. thermalis a Tertiary relict in Europe? Aquatic Botany, 155, 1-4.

Fotó: Lukács Balázs András

A teljes hír elérhető az mta.hu oldalon: https://mta.hu/tudomany_hirei/megsem-oshonos-a-hevizi-tunderrozsa-erdely...