Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.

A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy a magképzéshez. Ezek között találunk sok zöldség- és gyümölcsfélét, melyek táplálkozásunk alapjai, gyógy- és fűszernövényeket, faanyagot és textília-alapanyagokat. Hogy csak néhányat emeljünk ki: ilyen növény a bab, a burgonya, a hagyma, a karfiol, a káposzta, a padlizsán, a paprika, a retek, a sárgarépa, a tök, az uborka; az alma, az áfonya, a barack, a cseresznye, a dinnye, a gesztenye, a körte, a kakaóbab, a kávé, a kesu, a narancs, a szilva; a citrom, a mandula, a mustár, a szezámmag; a gyapot, a napraforgó, a repce, a takarmánylucerna. A beporzóktól függ a szárazföldi ökoszisztémák egyensúlya, a vegetációt alkotó növények jelentős százalékának megléte és fennmaradása.

A termesztett növénykultúrák beporzását főleg a házi méhekre alapozzák, melyek vitathatatlanul hatékony beporzói sok termesztett és vad növényfajnak is. Nagyszámú jelenlétük, valamint – a kaptárak költöztetésével megvalósuló – mobilitásuk segíti a megfelelő helyen és időben való „bevethetőségüket” a termés biztosítása érdekében, amit a nagy területeket beborító, rovarbeporzást igénylő szántóföldi kultúrák és gyümölcsösök meg is kívánnak. Magyarországon, ahol sok a méhcsalád, a méhészek inkább vetélkednek az elérhető virágforrásokért, míg például az Amerikai Egyesült Államokban a gazdák fizetnek a méhészek (vagyis valójában a házi méhek) „szolgáltatásaiért”, a beporzásért. Félrevezető és veszélyes lenne azonban azt hinni, hogy csak a házi méhekre alapozható a beporzás, így sok tekintetben a földi lét jövője. Nagyarányú méhcsalád veszteségekre az elmúlt években, évtizedekben sajnos már több régióban, országban számos példát találunk, és ez alól Magyarország sem kivétel. Az okok csak az esetek egy részében ismertek, de egyes vegyszerek vagy a nem megfelelő vegyszerezési gyakorlat, valamint a házi méhek különböző kártevői, betegségei bizonyosan szerepelnek közöttük.

A vad beporzók – így a mérsékelt égövön és hazánkban is leginkább a vadméhek, valamint egyes légycsaládok – beporzásban játszott szerepe jelentős, sok termesztett növényfaj esetében stabil. A házi méh jelenlététől függetlenül is nagymértékben vesznek részt a beporzásban, egyes termesztett növényfajok esetében pedig kifejezetten rájuk van szükség. Hogy e beporzókapacitás hatékonysága megmaradjon, elengedhetetlenül szükségesek a megfelelő körülmények, a vad beporzó közösségek stabilitása.

A teljes cikk az mta.hu oldalon olvasható:
https://mta.hu/tudomany_hirei/fajgazdag-noveny-beporzo-halozatok-stabila...

A cikk hátterét adó tanulmány:
Anikó Kovács-Hostyánszki, Rita Földesi, András Báldi, Anett Endrédi, Ferenc Jordán: The vulnerability of plant-pollinator communities to honeybee decline: A comparative network analysis in different habitat types. Ecological Indicators, Volume 97, February 2019, Pages 35-50
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1470160X18307441

Fotó: MTA ÖK