Inváziós növények megtelepedésének, terjedésének és kezelésének hatása természetközeli és regenerálódó élőhelyeken

HU OTKA (2126 (FK128465), 2018 - 2022, futó projekt)
A projekt fő vezetője: 
Csecserits Anikó
A projektet vezető intézmény: 
MTA ÖK ÖBI
Rövid leírás: 

Világszerte az inváziós fajok terjedése az egyik legfontosabb veszélyeztetője a biodiverzitásnak. Habár a biológiai invázió kutatása az ökológiai egyik legdinamikusabban fejlődő területe, jóformán minden átfogó tanulmány hangsúlyozza az egyedi esettanulmányok szükségességét az inváziós fajok hatására vonatkozóan.
A tervezett kutatás az inváziós fajok hatását fogja vizsgálni két különböző módszerrel: terepi kísérlettel és megfigyeléses vizsgálattal. A hatást különböző szinteken mérjük: faj, közösség és ökoszisztéma szintjén. Mind a kísérletet, mind a terepi felmérést a Kiskunságban végezzük, felhasználva a Kiskun-LTER mintaterület-hálózathoz kacsolódó térinformatikai és növényzeti adatbázist.
A kísérletben az inváziós faj sűrűségét fogjuk manipulálni és mérjük a kezelés a hatását az egyes fajok, a növényközösséget leíró jellemzők (pl. funkcionális diverzitás) és az abiotikus tényezők szintjén. Kontrollként elözönlött és nem elözönlött élőhelyeket is fogunk használni.
A terepi megfigyelés során vizsgáljuk az inváziós növényfajok regionális változása és az őshonos növényközösségek változása közti kapcsolatot, megismételve egy 10 éves, parlagokon végzett felmérést. Továbbá egy 2015-2016 közt végzett, inváziós fajok visszaszorítására irányuló természetvédelmi kezelés hatását fogjuk felmérni, felhasználva a már meglévő állandó vegetációs mintavételi hálózatot.
Eredményeink várhatóan megmutatják majd, mely fajokat érinti leginkább az inváziós növényfajok. A kutatás segíti az inváziós fajok sikerességét okozó tényezők megértését, ezáltal hozzájárul a hatékony természetvédelmi kezelések kivitelezéséhez és az inváziós ökológia fejlődéséhez.

Célok: 

Általános kérdésünk a következő: hogyan hat az inváziós növényfajok terjedése természet-közeli élőhelyeken az őshonos növényfajokra, növényközösségre és az abiotikus tényezőkre.
Hipotéziseink a következőek:
1) Az inváziós növényfajok hatása több szinten is mérhető: fajok, növényközösségek és ökoszisztéma-jellemzők szintjén és ez a hatás az inváziós faj sűrűségétől függ.
2) Az inváziós fajok hatnak az abiotikus tényezőkre (pl. talaj tápanyag-tartalmára, fényviszonyokra), mely magyarázhatja a más fajokra gyakorolt hatásukat is.
3) Az inváziós növényfajok terjedése csökkenti a más növényfajok tömegességét, ezáltal megváltoztatja a fajösszetételt és a funkcionális diverzitást is.
4) Amennyiben csökken az inváziós faj tömegessége valamilyen kezelés miatt, akkor más fajok tömegessége, köztük őshonos fajok tömegessége nő, továbbá változik a fajösszetétel és funkcionális diverzitás is.