Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában – közülük négyen az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai

A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta, azt a tiszta, átlátható pályázati folyamatot, amelynek eredményeként „elválik az ocsú a búzától”.

…Lovász László idézte az Akadémia Elnökségének az MTA doktora címről szóló állásfoglalását. Eszerint a Magyar Tudományos Akadémia egyik közfeladata az MTA doktora cím adományozása. Az Akadémia az MTA doktora címet annak a kutatónak adományozhatja, aki tudományos fokozattal rendelkezik, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munkát folytat, emellett tudományos műhelyt hoz létre, és elősegíti a fiatalok kutatómunkáját.
Az MTA doktora címet nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületekre jellemző tartalommal, több szűrőn és bizottságon keresztül ítélik oda. A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos fokozattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők.

Az mta.hu cikke itt olvasható: https://mta.hu/mta_hirei/nemzeti-szinten-egyseges-alapelvek-szerint-az-m...

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont négy munkatársa kapta meg az MTA doktora címet:

Borics Gábor kutatásai a fitoplankton-biomassza és a terhelések kapcsolatának tisztázására, a vízi ökoszisztéma táplálkozási (trofikus) kapcsolatának megértésére, a hidromorfológiai szempontból eltérő tótípusok fitoplanktonja jellegzetességeinek leírására, a tavak termális rétegződése és a mikroszkopikus élőlények térbeli eloszlása közötti kapcsolat feltárására, valamint a fitoplankton-biomassza és a diverzitás közötti kapcsolat megértésére irányulnak.

Buczkó Krisztina a Kárpát-medence algáinak nemzetközileg elismert kutatója. Vizsgálatait elsősorban hegyi és síkvidéki tavak, lápok kovaalgáin végzi. Biogeográfiai munkája mellett a klímaváltozás nyomait kutatja tavi üledékeken, több ezer éves skálán. A Kárpátokban és a Kárpát-medence több régiójában végzett mind időben, mind taxonómiailag nagy felbontású, paleolimnológiai elemzést az elmúlt 15000 évre visszamenőleg.

Erős Tibor tudományos érdeklődése az édesvizek közösségökológiai és természetvédelmi biológiai célú kutatására irányul. Feltárta a Pannon biogeográfiai régió halfaunájának sokféleségét és a vízfolyástípusok jelentőségét a halközösségek sokféleségének megőrzésében. Fontos felismerése, hogy a halállomány reprezentatív mintavételi adatai miként függenek a mintavétel módjától. Megfigyelései alapján új megoldásokat javasol a vizek halfaj állományának felmérésére. Az általa kidolgozott módszernek köszönhetően várható, hogy a jövőben a kutatók pontosabb képet kapnak a tavakban és folyókban élő halfajok számáról és közösségeik méretéről.

Ódor Péter kutatásának középpontjában az erdei életközösségek biológiai sokfélesége és az azokat meghatározó tényezők állnak. Az Őrség elegyes erdeiben nagyszabású kvantitatív terepvizsgálatban azonosította a biodiverzitás alakításában legfontosabb környezeti tényezőket kilenc élőlénycsoportra (lágyszárú növények, erdőújulat, talajlakó mohák, kéreglakó mohák és zuzmók, nagygombák, pókok, futóbogarak, korhadó fához kötődő bogarak, madarak). A legjelentősebbnek a jelenlegi faállomány szerkezete és összetétele mutatkozott, ami felhívja a figyelmet a folyó erdőművelés szerepére a biológiai sokféleség megőrzésében.

Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatkozása ide kattintva olvasható: https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-uj-doktorai-109206