Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig

Nagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával induló projektről a lebonyolító konzorcium tagjai: az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek Zrt., a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem képviselői beszéltek az Akadémián.
A projekt fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer áll. A program megvalósításának teljes költsége több mint egymilliárd forint, a támogatás összege ebből mintegy 995 millió forint.

Lovász László, az MTA elnöke az eseményen felidézte: a program gondolata általánosabb keretek között már évekkel ezelőtt megszületett, amikor felismerték, hogy a víz milyen meghatározó szerepet játszik azokban a problémákban, amelyek a klímaváltozással, a környezeti terheléssel és ezzel párhuzamosan az életünk minőségével függnek össze. Ennek hatására indult el a Nemzeti Víztudományi Program. A mostani „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig” című projekt a víztudomány szerteágazó területének egy szeletét tárja fel. Hozzátette: a projekt munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti.
„A különböző szakterületek összefogásával létrejött konzorcium tagjai a kutatás során olyan komplex képet szeretnének nyújtani a Dunától egészen a fogyasztókig tartó folyamatról, amelynek segítségével változó környezeti körülmények között is biztosítani lehet a tiszta ivóvizet” – hangsúlyozta Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.
Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora elmondta, hogy esettanulmányaikban a Dunára telepített parti szűrésű vízbázisokat vizsgálják majd.

Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója a projektben az Országos Meteorológiai Intézet közreműködését emelte ki. „Segítségük elengedhetetlen a klímaváltozás miatt. Amikor elkezdtük ezt a munkát, még nem volt ilyen rekordalacsony vízállás, mint néhány hete. Ez rosszabb volt, mint ami a korábbi előrejelzésekben szerepelt, és rosszabb volt, a korábbi forgatókönyveinknél is” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a probléma számos olyan környezeti hatást katalizált, amelyre nem számítottak. A vezérigazgató három olyan témakört emelt ki, amelyet érintenének a háttérkutatások: vizsgálnák a gyógyszermaradványok, a mikroműanyagok és a vegyszermaradványok jelenlétét a vízben. „Nem az a feladat, hogy ezeket kimérjük, hanem hogy a figyelemfelkeltésen túlmenően olyan lehetséges utakat vázoljunk fel, amelyek segítségével ezek a vegyületek lebonthatóvá válnak” – mondta.

„A projektben az ivóvíz emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálják majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői” – ismertette Hofer Ádám igazgatóhelyettes. Mint elmondta, a dunai vízbázistól egészen a csapig tartó úton különböző hatások érik a vizet. Azt szeretnék megjeleníteni, hogy a vízben lévő kémiai és a mikrobiális szennyezők milyen hatást gyakorolnak az egészségünkre. A központ elsősorban a szerves mikroszennyezők vizsgálatával, a vízben lévő kórokozók mérésével tud bekapcsolódni a programba komoly laboratóriumi hátterének köszönhetően. A tájékoztató szerint a most induló projekt részeként rendszeres mintavétel történik 12 hónapon keresztül a Duna vizéből és üledékéből, a folyószakaszra telepített parti szűrésű kutak vizéből, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, továbbá a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból.

Az elvégzendő vizsgálatok az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők feltárását célozzák. Az alapvető fizikai, kémiai és mikrobiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum-rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszennyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására.
A vizsgálatokkal sikerül feltárni, hogy a parti szűrés milyen mértékben képes eltávolítani az ivóvizet potenciálisan veszélyeztető szervezeteket és vegyületeket, illetve hogy a hálózati vízben kimutatott szennyezők jelentenek-e kockázatot a fogyasztók egészségére. A rendszeres mérések kiegészülnek a hidrológiai és hidraulikai háttérváltozók, valamint a szélsőséges hidrológiai események hatásainak vizsgálatával is. Az árvizes vagy éppen az extrém száraz időszakok során vett minták elemzésével a szélsőséges vízjárások hatása is vizsgálható, az eredmények alapján pedig kijelölhetőek a szükséges beavatkozások. Szintén lehetővé válik a vízminőség hosszú távú modellezése különböző klímaváltozási forgatókönyvek alapján.
Az adatok kiértékelésével, a szükséges modellek lefuttatásával és a kockázatelemzések elvégzésével meghatározzák a rendszerben fellelhető kockázati pontokat és a beavatkozási lehetőségeket, amelyekről mind a döntéshozók, mind a lakosság megfelelő tájékoztatást kap.

Forrás: mta.hu; https://mta.hu/sajtoszemle/komplex-kep-a-dunatol-a-fogyasztokig-109151
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás