Inváziós növényfajok jellegspecifikus hatásai az őshonos növény és beporzó közösségekre, és méhészek általi használatuk különböző tér- és időskálán

HU NKFI (NKFI FK123813, 2017 - 2021, futó projekt)
A projekt fő vezetője: 
Kovács-Hostyánszki Anikó
A projektet vezető intézmény: 
MTA ÖK
Rövid leírás: 

Az inváziós növényfajok a zavart és természetközeli élőhelyek őshonos növény- és rovarközösségeire komoly hatással lehetnek. Megtelepedésük és domináns jellegük által a fajszegényebbé váló növényzet gyakran a beporzó közösségek diverzitásának csökkenését okozza, ami az őshonos növényfajok és termesztett növényi kultúrák viráglátogatására, így a beporzásra és terméshozamokra is negatív hatással lehet. Az inváziós növényfaj hatásában és a növény/beporzó közösségek válaszában azonban jelleg-specifikus eltérések lehetnek. Kutatásunkban egy intenzív terepi vizsgálat során min. tíz inváziós növényfajt fogunk vizsgálni, ami egy széleskörű ökológiai hatásvizsgálatot tesz lehetővé. Összehasonlítva hasonló jellegű elözönlött és nem elözönlött területeket, vizsgáljuk az inváziós fajok hatását a növény és beporzó közösségek fajszámára, taxonómiai és funkcionális diverzitására, és az okozott biotikus homogenizáció mértékét. Továbbá keressük a kapcsolatot a növények és beporzók funkcionális jellegei és az okozott közösség-szintű, növény-beporzó hálózatokban észlelt változások, valamint az őshonos növényfajok viráglátogatásának változása között. Egyes inváziós növényfajok méhészetben és méztermelésben betöltött fontosságára való tekintettel, célunk feltárni ezen fajok magyarországi méhészek általi használatának történetét, miként vehették át a helyét méhészeti szempontból korábban fontos növényfajoknak a háziméhek étrendjében, és hogy milyen jelentőséggel bírnak ezen növényfajok jelenleg a magyarországi és európai méhészek számára. Keressük a hozzájuk kötődő, méhészek és a természetvédelem közötti konfliktusok okait és potenciális megoldási lehetőségeit (pl. alternatív virágforrások).

Célok: 

Kutatásunk inváziós növényfajok őshonos közösségek szerkezetére és működésére kifejtett összetett ökológiai hatásait vizsgálja. Hipotézisünk szerint az elözönlött területek növény- és beporzó közösségeinek diverzitása, és az őshonos növényfajok viráglátogatása csökken, azonban az inváziós növényfaj hatásában, és az érintett növény- és beporzó szervezetek válaszreakciójában jelleg-specifikus eltérések lehetnek. Továbbá az inváziós növényfajok méhészek szemszögéből való fontosságának figyelembe vételére is sor kerül. Fő kérdéseink:
1. Közép-Európa inváziós növényfajainak hatása az őshonos növény- és beporzó közösségek fajgazdagságára és diverzitására.
2. A növényi invázió taxonómiai és funkcionális homogenizációhoz vezet-e.
3. Az inváziós növényfaj specifikus funkcionális jellegei, valamint az érintett növény – és beporzó fajokra és közösségekre kifejtett ökológiai hatás közti kapcsolat. A növényi és beporzó rovar jellegek közti kapcsolat a mutualisztikus hálózatokban bekövetkező változások megértésében.
4. Az inváziós növényfaj jelenléte milyen mértékben befolyásolja a beporzási rendszerek hatékonyságát.
5. A méhészek által hasznosított inváziós növényfajok terjedése Magyarországon a tájhasználat változás, mezőgazdasági művelés és egyéb tényezők függvényében.
6. A méhészek által hasznosított inváziós növényfajok használatának története, és jelenlegi fontossága a méztermelés és/vagy téli táplálékként való hasznosítás szempontjából Magyarországon és Európában.
7. Az inváziós növényfajok kapcsán, méhészek és természetvédelem között kialakult konfliktusok eredete, és annak potenciális megoldási lehetőségei, például alternatív, nem inváziós növényfajok használata által.