Kutatócsoportok

"... a kutatóközpont tudományos feladatait megvalósító kutatási egységek ..." - MTA ÖK SZMSZ

Az MTA ÖK BLI Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport fő célja a fizikai és kémiai környezeti változásokhoz való adaptív viselkedés idegrendszeri hátterének megismerése a neuronok és a különböző viselkedési mintázatokat kialakító egyszerű neuron-hálózatok szintjén, kihasználva a gerinctelen modell szervezetek számos előnyét.

A kutatócsoport vizsgálja a külső és belső tápanyagterhelés hatását a trofikus állapotra és az anyagciklusokra, különös tekintettel az elsődleges termelési és a lebontó szintekre a felszíni állóvizekben. Vizsgálja a baktériumok és algák produkcióját, a fitoplankton elsődleges termelésének fény- és tápelem limitációját, valamint távérzékelési módszerek segítségével a tavak trofitását és ökológiai vízminőségi állapotát. A csoport vizsgálja a fitoplankton elterjedését, diverzitását, ökofiziológiáját.

Vizsgáljuk az Ázsiából betelepített busa halfajok és más vízi élőlénycsoportok, elsősorban a halak tápanyagforgalomban betöltött szerepét a Balatonban, valamint az ökológiai stabilitásra gyakorolt hatásukat. Csoportunk képes halállományok migrációjának és biomasszájának becslésére, valamint állományon belüli méreteloszlás meghatározására és . . .

A csoport fő profilja a halak sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben. Elsődleges modell rendszerünk a Duna és a Balaton vízgyűjtője, amelyet számos emberi hatás ér. Célunk, hogy megismerjük a környezeti tényezőknek a fajok populációdinamikáját és az együttesek szerveződését befolyásoló hatásait és gyakorlati javaslatokkal szolgáljunk az emberi hatások mérséklésére. Kiemelten fontos kutatási terület a halak élőhely-használatának, egyedfejlődést kísérő táplálékváltásainak és anyagforgalmi kapcsolatrendszerének megismerése, a növekedést, túlélést és táplálkozási feltételeket meghatározó tényezők vizsgálata a Balatonban. A balatoni befolyókon végzett felméréseink fő célja az idegen-honos inváziós fajok elterjedésének és hatásainak feltárása. Vizsgáljuk a halállomány dinamikáját a Duna folyamban és árterén. Emellett, országszerte végzünk kutatásokat a halegyüttesek biológiai sokféleségét jellemző regionális léptékű mintázatok megismerésére, környezet és természetvédelmi célú értékelő rendszerek fejlesztéséhez és az emberi hatások feltárására.

A csoport feladata a felszíni vizeket potenciálisan szennyező antropogén eredetű anyagok vízi élőlényekre gyakorolt káros hatásainak kutatása és értékelése. Vizsgálatainkban elemezzük a xenobiotikumok által gyakorolt hatásokat vízi gerinctelen- és hal modellszervezetek alapvető élettani folyamataira, mint a táplálkozás, légzés, lokomóció, valamint értékeljük a terhelés által kiváltott stressz válasz jellegét és mértékét intracelluláris szinten.

1. Ökológiai közösségek diverzitása és összetétele
A csoport fő kutatási területe az ökológiai közösségek vizsgálata. Leggyakrabban édesvízi makroszkopikus gerinctelen közösségeket kutatunk. Módszerek széles tárházával (vizsgálatok, kisérletek, meta-elemzések, modellezés) azt kutatjuk, hogy melyek az okai illetve a következményei a közösségek diverzitását és összetételét leíró mintázatoknak.

A kutatócsoport elsődleges feladata a Duna és Tisza folyami, illetve a vízgyűjtő területeiken található vízi ökoszisztémák, illetve állatközösségeik (zooplankton, makrogerinctelen, hal, kétéltű, hüllő, vízimadár) szerkezetének, biológiai funkcióinak és hosszútávú változásainak tanulmányozása, különös tekintettel a a klímaváltozás, a tájhasználat, a vízhasznosítás, a folyószabályozás, a mezőgazdaság és az egyéb emberi tevékenységekre, mint például a poláros fényszennyezés hatásaira, valamint a folyami és a kapcsolódó vízi és vizes élőhelyek, életközösségek helyreállítására irányuló tevéke

Szubmerz makrofitonok és a rajtuk kialakult bevonat állományszintű, fenetikai (kémiai, morfológiai, kvantitatív anatómiai) és molekuláris ökológiai (genetikai, mikrobiológiai) vizsgálata.

A kutatócsoport feladata hidrobiológiai vonatkozású alap- és alkalmazott kutatások végzése. Ezek között kiemelt szereppel bír a tájhasználat, a biotikus és abiotikus környezeti faktoroknak a vízi élőlényközösségek faji- és funkcionális összetételére, illetve szerkezetére gyakorolt hatásainak vizsgálata. A kutatócsoport nagy jelentőséget tulajdonít a vizekkel kapcsolatos, jelentős társadalmi kérdések alkalmazott jellegű kutatásainak, így tevékeny szerepet vállal a hazai és nemzetközi vízpolitikai (pl. Víz Keretirányelv) kérdések megválaszolásában.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: