Média

2019-06-17 Klubrádió Ötös - Para-Kovács Imrével

Ötszázszor gyorsabban pusztulnak ki a növényfajok, mint az iparosodás előtti időkben. Ez körülbelül hatszáz fajt érint, de talán nagyobb probléma, hogy azt se tudjuk, mink van, nemcsak azt nem, mit pusztítunk ki - erről beszélgetett két szakértővel Para-Kovács Imre az Ötösben.
..A vendégek Kertész Miklós és Rédei Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai kutatóközpontjának tudományos főmunkatársai elmondták: a szakemberek tudják, hogy sokan nagyon odafigyelnek az állatok kihalására, mert közelebb állnak hozzánk, jobban lehet törődni velük, és kevesebbet ismernek a növények kipusztulásából. Növények esetében nehezebb is ezt bizonyítani, többször előfordult már, hogy kipusztultnak hittek egy fajt, de újra megtalálták (noha akkor is a kipusztulás szélén állt).

Körülbelül 600 általunk ismert növény pusztult ki a világról. Az ismert növényfajok száma kevesebb, mint 300 ezer, egy növényfaj pedig körülbelül 10 millió évig él. Ez a néhány százszorosa a természetes fajkihalásnak, illetve a természetes fajkeletkezésnek, ami elég megdöbbentő és elég megbízható adat, mert régen azt gondolták, hogy a növények nagy része jobban veszi a körülmények változását, mint az állatok.
Azzal kapcsolatban, hogy sokan úgy állnak hozzá: mi haszna volt egy adott növénynek, megjegyezték: a pannon flóra eddig feltáratlan növényfajai közül 20-30 potenciális gyógynövényt találtak. Nem tudjuk, hány faj van és azt se, hogy melyik mire lehet jó. „Nem is az, hogy mit pusztítottunk el, azt se tudjuk, hogy mink van” - hangzott el a műsorban. Ennek érzékeltetésére: Ukrajnában, Bulgáriában huszadannyi botanikus van, mint Magyarországon, és nálunk is huszadannyi, mint Svájcban. Másik példával élve: kétezer év után derült ki Franciaországban egy római villa helyén, hogy onnan hiányoznak fajok.

A természetkárosítás hatásairól elmondták: ha egy erdőt kiirtanak, súlyos árvizek jönnek. Indonéziában a 2004-es cunaminál 70 ezren meghaltak Banda Aceh, mögötte kétszáz méter mangrove megvédte a két halászfalut, ott nem volt halálos áldozat.

Arról is volt szó, hogy a felmelegedés hatására Szibéria bizonyos részein például búzát szeretnének termeszteni az oroszok. Azonban az érintett területek nyáron mocsarasak, télen be vannak fagyva. Búzát ott lehet termelni, ahol tízezer évig gyep volt. A tajga helyén se volt gyep, annak a talajnak a tápanyagtartalma is a szükséges töredéke. Ezek a területeken 50-100 év múlva melegebbek, mocsarasabbak lesznek, erdőtüzek jönnek, kihalnak a megszokott fajok, összeomlik az ökológia, de nem lesz termőhely.

Ötös - Para-Kovács Imrével (2019. június 17., hétfő 10:00)

2019-06-15 zsurpubi.hu

Az egyre erősödő folyamat miatt brutálisan lecsökkent a halak szaporodása, ahol különösen fontosak lennének a mélyebb vizű nádasos területek. - mondta Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. Másrészt a nagyberuházások miatt kikotort iszapot - amely amúgy veszélyes hulladéknak számít, és külön gondoskodni kéne az elszállításáról - sok helyütt a nádasokban rakják le. - zsurpubi.hu (06.15)

2019-06-14 Szabad Föld
Nélkülük nem menne

- Tetszetős és információkban gazdag kiadványt görgetek a számítógépemen, Kovács-Hostyánszky Anikó szerkesztésében, az MTA Ökológiai Kutatóközpont gondozásában megjelent kötetet: Beporzók a kertünkben. - Ha a beporzó kifejezést halljuk, első gondolatunk a házi méh. És ez így természetes is, mivel a beporzás dandárját a méhcsaládok több tízezres kolóniái végzik el. Ne gondoljuk azonban, hogy a méhek az egyedüli beporzók. *Hardi Péter - Szabad Föld (32. oldal)

2019-06-12 Színes Ász
Iszappal pakolják a balatoni nádasokat

...A károkról Zlinszky András, az MTA tudományos munkatársa a Klubrádióban beszélt. Mint mondta: a legnagyobb károkat a nádasok szenvedik el, ezeket két módon is pusztítják az elmúlt években. Egyrészt mesterségesen magasan tartják a tó szintjét a siófoki zsilip lezárásával. Ez azért káros, mert a nádasoknak kimondottan fontos a vízállás változása, ugyanis alacsonyabb vízállásnál tudnak terjeszkedni a tó irányába. - Színes Ász (4. oldal)

2019-06-12 index.hu, magyarhang.org, 444.hu

...Súlyos károkat okoz a természetben az is, hogy a hatóság folyamatosan magasan tartja a vízszintet - mondta Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában. A műsorban elhangzott az is, hogy a parti zónák, illetve az ottani növényzet állapota egyre rosszabb, ami a vízszint-szabályozás változásával lehet összefüggésben. Az egy évtizeddel ezelőttihez viszonyítva a tóban lényegesen több a víz, ami csökkenti az ingadozó vízszinthez szokott nádasok területét. [T:18] - index.hu (06.12)
https://index.hu/belfold/2019/06/12/melyuteseket_visznek_be_a_balatonnak...

[Nagyberuházások miatt pusztul a Balaton (06.12) magyarhang.org]
https://magyarhang.org/belfold/2019/06/12/nagyberuhazasok-miatt-pusztul-...

[Telepakolják iszappal a balatoni nádasokat a part mentén építkezők (06.12) 444.hu]
https://444.hu/2019/06/12/telepakoljak-iszappal-a-balatoni-nadasokat-a-p...

2019-06-12 blikk.hu, Blikk

...- A tiszta vízben valóban nincs annyi táplálék és kisebb halállományt tud eltartani, mint amiben több a zöld alga és tele van szerves anyaggal - erősítette meg Erős Tibor, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Ezért lehet kicsit igazuk az idősebb horgászoknak, akik szerint bezzeg a hetvenes években csak úgy ugráltak ki a keszegek és az óriás pontyok a tóból. - A 2000-es évek második felétől kezdett jelentős mértékben tisztulni a víz, ekkor értek be a környezetvédelmi intézkedések. - blikk.hu (06.12)

Fogyóznak a halak a túl tiszta Balatonban (4. oldal) Blikk

Oldalak