Média

2019-09-09 Klubrádió-Ötös - Para-Kovács Imrével (2019. szeptember 09., hétfő 10:00

Végvári Zsolttal az Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet igazgatójával beszélgetett Para-Kovács Imre a madarak vonulásáról. A különböző kontinensek az év különböző időszakaiban más-más táplálékforrást jelentenek. Evolúciós léptékben ezt használják ki az állatok a kontinensek közötti vonulás során. Ma is megfigyelhető, hogy egyes fajok vonulóból áttelelővé válnak pl. a nagykócsag. Vannak még feltáratlan esetek pl. a füstifecskéé, ahol nem ismerjük a folyamatot. A vonulóból áttelelővé válásban feltehetően epigenetikus folyamatok is szerepet játszanak, vagyis bizonyos környezeti tanulási folyamatok öröklődővé válnak. A nagyobb klimatikus változások során történik a fajok kialakulása és eltűnése is. Az egyes vonuló madárfajok létszámának csökkenésében az ember általi vadászat, befogás mindig is jelen volt, de az utóbbi időben az iparszerű módszerek elterjedésével 10 milliós nagyságrend mértékűvé vált ez a pusztítás. A Tisza-kutató Osztály egyik eredménye, hogy a madarak olyan magvakat is terjesztenek, amelyre korábban nem is gondoltunk volna, ezek a vízinövények évezredekkel ezelőtt valószínűleg a nagytestű emlősökkel terjedtek Európa szerte. Az állatok vonulásának kutatását a távközlési technika fejlődése forradalmasította a közelmúltban, egyre kisebb méretű állatok óriási számáról tudunk ma már adatokhoz jutni. Például a lepkék vonulásáról, amelyek 6 generáció alatt jutnak el Afrikától Lappföldig. Az állatok vonulásával kapcsolatban szó volt az állatkertek mai szerepéről és az emberi evolúcióról is.

2019-09-09 mta.hu

Az MTA Podcast új epizódjában az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával Gilicze Bálint beszélgetett a vadonatúj Evolúciótudományi Intézetről, a szomszédban várakozó robotokról, a Földön kívüli élet esélyeiről és a közgondolkodás evolúciójáról. A szigorúan vett tudományos témákon túl szó esett arról is, milyen várakozásokkal tekint a régi-új intézményrendszerre, hogyan alakul át a kutatócsoportok szerepe, és milyen változásokat tartana üdvösnek az egyetemek világában.

2019-09-08 M1 Mesterember

Mivel foglalkoznak botanikus kertünk gyűjteményvezetői és kik ők?

Bemutatják munkájuk egy szeletét Béli Ádám és a Mesterember c. műsor stábjának segítségével, akik június közepén forgattak a vácrátóti Nemzeti Botanikuskertben. Egy műsorba bele se fért, így egymás utáni két adásban láthatnak a nézők olyan kulisszatitkokat, amikkel látogatóként nem is feltétlenül találkozhatnak.

A fotók a forgatási napon készültek. Megtekinthetők a Nemzeti Botanikuskert honlapján: http://botkert.hu/

A két adás megtekinthető a megjelenéstől számított 30 napon belül itt:

https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2019-09-01-i-adas-2/
https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2019-09-08-i-adas/

2019-09-06 Világjáró Utazási Magazin
Szörfözni a tudományos szabadság hullámain - riport Garamszegi László Zsolttal a Világjáró Magazinban

A Világjáró Utazási Magazin szeptemberi számában Garamszegi László Zsolttal készített riportot.
"Egy ökológust lepkehálóval és távcsővel ábrázolunk, ha pedig olyan természettudósról hallunk, aki sok nyelven beszél és fiatalon az MTA doktora lett, akkor azt képzeljük, hogy a hétköznapi élettől igencsak távol állhat.
Garamszegi László Zsolt kiváló példája annak, hogy az előítéletek mennyire gyenge lábakon állnak, és milyen messze állnak az igazságtól. A világot járt kutatót a megújult MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója idén áprilisban nevezte ki egyik intézetének igazgatójává."

2019-09-05 www.balatontipp.hu

Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem tudjuk, mi és miért történt, mikor várható esetleg hasonló...
...A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbáltam választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a jelentkezésem előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.

– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként – mesélt az előzményekről a professzor. – Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.

2019-09-05 hvg.hu

A váratlan algainvázióról a tudósok sem tudják még, hogy pontosan mi okozza.
ömegesen jelentek meg az algák augusztus második felében Keszthely felől indulva a Balatonban, a látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette – írja a Balatontipp.hu, amelynek a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora, Vörös Lajos meg is erősítette az algásodás tényét.

Elmondása szerint az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni, ezért az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként, most augusztus végén azonban a Keszthelyi-medencében 100 mikrogrammot mértek literenként, de a Szigligeti-medencében is megugrott az a-klorofill-koncentráció értéke. Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket.

Oldalak