Média

2019-11-05 InfoRádió
A környezeti jövő kutatás Magyarország 2050

Címkék: MTA, szolgáltatás, kutatócsoport, Corvinus Egyetem, összefogás, - [T:5] - InfoRádió (11.05-06:34 (hossza: 3 perc))

2019-11-05 RTL KLUB - Fókusz

Gazdasági világválsághoz vezet, ha nem lesz több búza. A gabonát megfertőző kórokozók ellen még nem tudunk védekezni és azok a rovarok, kullancsok is előttünk járnak amik, új betegségeket terjesztenek és a klímaváltozás miatt jelentek meg már Magyarországon is. Földvári Gáborral az Evolúciótudományi Intézet kutatójával készített riportot a Fókusz.
A klímaváltozás okozta népvándorlások új, eddig még nem ismert járványokhoz vezetnek. Egyre több ember lakik nagyvárosokban, 2050-re várhatóan az emberiség 70%-a városlakó lesz. Vannak olyan kórokozók, amelyek nem okoznak azonnal súlyos járványokat, hosszan fejtik ki hatásukat. Azonban ha egyre több ember lebetegszik, akkor pl. az áramellátás olyan kritikus mértékben megszűnhet, amely káoszhoz vezet. Az emberek viselkedése teljesen megváltozik ilyen válsághelyzetekben, erre volt példa a New Yorki áramszünet a ’70-es években, amikor tömegek kezdtek fosztogatásba és gyújtogatásba. A rovarok és vérszívók által terjesztett kórokozók a madarakkal több ezer km távolságra is könnyen terjednek. A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a tengerszintek emelkedése. Ez bennünket is érinteni fog, mert a szárazföld belseje felé indul meg a népvándorlás, amely a járványok terjedésének kedvez.
Fókusz • 2019. nov. 5. 19:53 - Forgó Viktor

2019-11-05 Innotéka

Az emberi evolúciót nem lehet megállítani, inkább a megértésére kell összpontosítani, fogalmazott egy tanulmányában Kun Ádám evolúcióbiológus, ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont és az MTA–ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa, aki szerint ez az újra meg újra felmerülő kérdés az evolúció félreértéséből ered. ..
...A mi kutatócsoportunk az élet keletkezésével foglalkozik, mert értünk hozzá, és eredményeket érünk el vele. Talán ez a téma nincs annyira a világon folyó kutatások fősodrában, bár amikor holland kutatók megkérdezték az utca emberét, milyen témák érdeklik őket, az élet keletkezése benne volt a top ötvenben. Amennyire én látom, az evolúcióbiológiában napjaink egyik legizgalmasabb kérdése az egyedfejlődés és az evolúció kapcsolata. ..
...Egy másik izgalmas téma, hogy a rákra evolúciós folyamatként tekintünk, amelyben a testünket felépítő sejtek egy rákos burjánzáson belül versengenek egymással: melyik nő nagyobbra, és melyik sejttípus az, amelyik áttétet tud képezni más szervekben.

2019-11-04 Trend FM:Menni-Enni

A Menni-Enni műsora távol-keleti és arab piacokra látogatott, Fráter Erzsébet okleveles biológus, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikuskert gyűjteményi kurátora segítségével, aki az ázsiai piacokon szerzett növényi és kulturális élményeiről mesélt. A műsor első részében a vácrátóti Nemzeti Botanikuskertről, a kert őszi látnivalóiról, és a kreppmirtuszokról volt szó. A Botanikuskert egész évben fogadja a látogatókat, a gyerek és iskolás csoportoknak kertvezetést is biztosítanak. A kreppmirtusz a Füzényfélék rokonságába tartozó trópusi növény áttelel nálunk is, a vácrátóti kert gyűjteményének új tagja.
Fráter Erzsébet piacok iránti vonzódása fiatal korában a marakesh-i piacon alakult ki. Az arab és az ázsiai piacok között nagy különbség nincs. Az ázsiai piacokon óriási gazdagságban találjuk a fűszernövényeket, leggyakrabban porított formában, amely gyakran még a botanikusok számára sem meghatározható, hogy milyen növényből készült. Vigyázat a sáfrányt hamisítják! Ezeken a piacokon bizonyos higiéniai szabályokat be kell tartani. Mindig csak eredeti kupakos palackos vizet szabad inni. A műsorban szó volt még a durio-ról, a citromízű banánról, az ázsiai lacikonyhákon frissen sütött áru fogyasztásáról is.

Menni-Enni 2019-11-04 i adás, 1. és 2. rész

2019-11-04 ng.hu, National Geographic

Interjú Rédei Tamás botanikussal tölgyesekről, akácosokról, sokféleségről, szárazságról.
Milyen élőhelyekkel foglalkozik az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársaként?
Az alföldi tölgyesek megmaradt foltjai érdekelnek. Ezek az Alföld természetes erdővegetációjának az utolsó hírmondói, nagyon erősen visszaszorult maradványai. Kiterjedésük mára az eredeti töredékére csökkent – ez a folyamat még a török idők után is zajlott. A teljes Magyarországot ábrázoló első katonai felmérést 1780-1784 között végezték el. Ha ezt az anyagot összevetjük a mai térképekkel látható, hogy az alföldi tölgyesek kiterjedése a 18. század vége óta is csökkent.

2019-11-01 magyarhang.hu

Példátlan tudományos konszenzus alakult ki mára a klímaváltozással kapcsolatban, mégis vannak, akik megkérdőjelezik a jelenséget. Pedig az nem hitkérdés, valóban vészhelyzetben vagyunk. Árvizek, gazdasági-társadalmi összeomlás, az emberiség felét rövid idő alatt kipusztító járvány, az ivóvízhiány miatt kialakult migrációs hullámok fenyegetnek – figyelmeztettek magyar kutatók a Felelős értelmiség vitafórumán Budapesten.
...Nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, nincs hatalmunkban. Megfordítani sem lehetséges, lassítani pedig nehéz, de próbálhatjuk tompítani a hatásait, például az új betegségek elterjedését – véli Szathmáry Eörs az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, aki szerint sokkal többet kellene beszélni a klímaváltozás következtében megjelenő új kórokozókról.

– Charles Hilton ökológus 1958-ban írta le, hogy ha van klímaváltozás, az migrációval fog járni, és annak új megjelenő betegségek lesznek a következményei. Mindenki kinevette, pedig most láthatjuk ezt a jelenséget – mondta a szakember. Ezermilliárd dollárnál tart az az összeg, amit az újonnan megjelenő betegségek kúrálására költöttek a világban – itt szó lehet olyan kórokozókról, amelyeket eltűntnek véltek, de hosszú idő után újra feltámadnak, és olyanokról, amelyek korábban nem voltak jelen bizonyos helyszíneken, most azonban megjelenhetnek.
A technológia is hozzájárulhat új kórokozók megjelenéséhez vagy megerősödéséhez, például a légkondicionálók a legionella baktérium terjedéséhez. Nem a bioszféra van a legjobban veszélyeztetve, mert az mindig megmarad, nem a homo sapiens, mint faj, de a technológiai civilizáció olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár, és ezek a betegségek talán a legfontosabb okai között lesznek az összeomlásnak – mondta a kutató, aki szerint vannak olyan előrejelzések, hogy 2050-re a kumulált hatások következtében a populáció lefeleződik, vagyis rövid időn belül meghal az emberiség fele. Hozzátette, hogy ez nyilván nem biztos, de komoly veszélye van.

Oldalak