Média

2019-05-15 Világjáró Utazási Magazin
Világlátott tengerökológus - Aki a pandák helyett a krilleket védené

Sok év Trento és egy év Berlin után áprilistól Tihanyban, egy MTA intézet élén keresi a
hatékony természetvédelmi megoldásokat egy fiatal és lendületes magyar professzor,
Jordán Ferenc.
Tengerről, túlhalászatról, londoni metro-robbantásról, a reggeli jó kávé fontosságáról
beszélgettünk egy olyan kutatóval, aki hajnalban indiaiakkal, délelőtt nápolyiakkal,
ebédidőben németekkel, délután chileiekkel, éjszaka pedig tajvaniakkal kutatja a rendszerökológián alapuló megoldásokat a fajok pusztulásának lassítása érdekében. Sokat
utazik: testben, lélekben és intellektuálisan egyaránt.

2019-05-15 24.hu, index.hu

Ha az időjárás jelenleg mást is mutat, de május közepén már igazán itt a strandszezon, küszöbön a balatoni nyaralások, ilyenkor kiemelt figyelem kíséri a tó vízminőségét. Ne feledjük azonban, hogy a Balaton nem egy óriási medence, hanem élő rendszer, amelynek egészségéhez minden apró részegységnek megfelelően kell működnie.

Ezt vizsgálta az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézete (BLI) az elmúlt időszakban, amelyről Jordán Ferenc igazgató és kollégái készítettek rövid összefoglalót. - 24.hu (05.15)
[A szokatlanul meleg tél ellenére is jó a Balaton vízminősége (05.15) index.hu]
https://index.hu/techtud/2019/05/15/a_szokatlanul_meleg_tel_ellenere_is_...

2019-05-15 Élet és Tudomány
Mindent a biodiverzitásról

...Magyar részről az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatói vettek részt a párizsi egyeztetésen, nevezetesen: Molnár Zsolt, a 40 koordináló vezető szerző egyikeként, Báldi András - aki több évig a szakmai vezető testület tagja volt - tudományos tanácsadóként és a kormánydelegáció szakmai képviselőjeként, valamint Török Katalin az IPBES mukidiszciplináris szakmai vezető paneljének tagjaként. A kormány részéről az Agrárminisztérium küldötteként Kőrösi Levente volt jelen. *TEGZES MÁRIA - Élet és Tudomány (05.15 - 5. oldal)

2019-05-15 Karc FM
A telefonnál dr. Molnár Zsolt - Karc FM

A telefonnál dr. Molnár Zsolt a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutató Központjának kutató csoport vezetője. Három évvel ezelőtt mondta a világ 130 kormánya, hogy szeretnének kapni egy átfogó és megbízható értékelést arról, hogy hogyan változik a természet a földön. Hogyan változik, az hogy a természet mennyiben segíti az emberi életet. Ebbe a munkába összesen 150 szakember vett részt. A kormányok nagyon bölcsek voltak. - Karc FM (05.15-14:05 (hossza: 23 perc))

2019-05-14 mta.hu

IPBES: még nem volt ilyen természetpusztulás a történelemben
https://mta.hu/
https://www.okologia.mta.hu/node/11728

2019-05-14 biztositasiszemle.hu, vasarhely24.com

A természet pusztulása példa nélkül álló az emberiség története során - a fajok kihalása egyre gyorsul, melynek a társadalomra nézve is súlyos következményei várhatóak - figyelmeztet új tanulmányában a Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES), amit az MTA Ökológiai Kutatóközpont közölt. A természet pusztulása példa nélkül álló az emberiség története során - a fajok kihalása egyre gyorsul, melynek a társadalomra nézve is súlyos következményei várhatóak - figyelmeztet új tanulmányában a Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES), amit az MTA Ökológiai Kutatóközpont közölt. - biztositasiszemle.hu (05.14)

Megkongatta a vészharangot az ENSZ: egymillió állat- és növényfaj halhat ki (05.14) vasarhely24.com]

2019-05-14 Magyar Narancs

A Magyar Narancs Tudomány rovatában készült interjú Garamszegi László Zsolttal.

Klímaváltozás, fakitermelés, orvvadászat - az emberi tevékenység, ami elpusztítja a természetes ökoszisztémát. Pedig rejlenek csodák az erdőségekben, aminek egyik ágát, a sokak által kedvelt madáréneket Garamszegi László, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetője több évtizede kutatja. Vele beszélgettünk.
Narancs.hu: Hogyan zajlik a madárének-kutató munkája?
Garamszegi László: Mindig terepen kezdődik: természetes helyzetben vesszük fel a madáréneket. Annyit csalunk, hogy kihelyezünk egy „csali” tojót egy hím terrítóriumára, ami serkenti az udvarlóviselkedést. Miután a stimulus hatására a rezidens hím rázendít, mi megnyomjuk a digitális magnón – vagy akár az okostelefonon – a felvevő gombot. Ezeket a felvételeket visszük aztán az akusztikus laborba, ahol saját fejlesztésű programok segítségével először megtisztítjuk a hangfelvételeket, majd megjelöljük digitálisan az énekek elemeit, amiket szillabusoknak hívunk. Monitorjainkon vizuálisan látjuk az idő és a frekvenciatartományokat, ami csicsergések kvázi lekottázásat jelenti. Ezután méréseket végzünk, kategórizáljuk, hogy egy adott egyed milyen szillabusz repertoárral rendelkezik....

2019-05-14 Családi Lap
Mentsük meg a méheket!

...A méhészek részben tudják kompenzálni az elpusztult családokat a megmaradó családok szétosztásával, új családok kinevelésével, a veszteségek mégis jelentősek" - mondja dr. Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. - A szakértő szerint a 20. század második felében a háziméh-családok száma ugyan globálisan 40%-kal nőni tudott, ami jó hír, ám mindeközben a rovarbeporzást igénylő, termesztett növények mennyisége háromszorosára emelkedett. [T:1] *Iliás-Nagy Katalin - Családi Lap (05.14 - 32,33. oldal)

2019-05-13 sciencebusiness.net

„Ez a tisztességről szól.” A Science|Business portál cikkében bemutatja a tervezett 94,1 milliárd eurós K + F programról folytatott tárgyalások során kiélesedő vitát, amely szerint a szegényebb EU-13 országokból származó kutatók egyenlő díjazást tartanának jogosnak az Európai pályázatok kutatói fizetéseiben. A cikkben idézik Báldi András ökológust. Ahogyan ezek a nagy, multinacionális konzorciumok rutinszerűen működnek, a résztvevő kutatók a brüsszeli támogatásból történő visszatérítés céljából megküldik a fizetésüket a csoport vezetőjének. Az ő esetében, a vezető, „azt írta vissza, hogy valószínűleg tévesen gépeltem valamit.” A magyar fizetés jóval alacsonyabb volt mint a nyugat-európai partnereké. Ez 15 évvel ezelőtt történt, amikor Magyarország és sok más poszt-szocialista ország csatlakozott az EU-hoz, de a kérdés jelenleg is napirenden van.

2019-05-12 Sokszínű vidék, napidoktor.hu

A lovak, juhok és szarvasmarhák véréből egyszerre akár több száz parazita is lakomázhat.
A kullancsokkal kapcsolatos hiedelmek egyike, hogy a vérszívók négylábú házi kedvenceinkről ránk is átmászhatnak. A paraziták valóban veszélyt jelenthetnek ránk, ha nem védjük a környezetünkben lévő állatokat a fertőző élősködőktől. A védekezés pedig különösen fontos a klímaváltozás korában, hiszen a hazánkba érkező kullancsok új, Magyarországon eddig még nem tapasztalt fertőző betegségeket is hordozhatnak. A Lyme-kór mentes Magyarországot kezdeményezés és az MTA Ökológiai Kutatóközpont parazitológus kutatója összegyűjtötte a legújabb veszélyforrásokat és a betegségek megelőzéséhez szükséges megoldásokat....

Háziállatról emberre, emberről háziállatra? - Tények és tévhitek a kullancs terjedéséről - napidoktor.hu (05.14) https://napidoktor.hu/korkep/haziallatrol-emberre-emberrol-haziallatra-t...

Oldalak