A globális felmelegedés hatására csökkenhet a talajok széntartalma, ami tovább gyorsíthatja a felmelegedést

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Kröel-Dulay György is társszerzője a Nature című folyóiratban frissen megjelent tudományos közleménynek, amelyben a Yale egyetem kutatói által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy a talajok széntartalma 2050-ig 55 billió (ezer milliárd) kg-mal csökkenhet. Ez a mennyiség a légkörbe kerülve 17%-kal növelheti meg az erre az időszakra kalkulált emberi tevékenységből adódó szénkibocsátást.

A kutatók arra a problémára keresték a választ, hogy a globális felmelegedés növelni vagy csökkenteni fogja-e a talajokban kötötten előforduló jelentős mennyiségű szén mennyiségét. Miközben sok vizsgálat kimutatta, hogy a melegedés hatására megnövekedhet a talajba bekerülő, vagy onnan kikerülő szén mennyisége, ezek egyensúlyáról, a talajok széntartalmának változásáról eddig csak elszórt esettanulmányok születtek, és nem került sor egy globális szintézisre. Ha a felmelegedés hatására csökken a talajok széntartalma, ez a légkörbe kerülve olyan jelentős negatív visszacsatolást jelenthet, amely a klímaváltozás nem várt mértékű felgyorsulásához vezethet.

A kutatás során az elmúlt 20 évben szerte a világban folytatott melegítéses terepkísérletek eredményeit vették figyelembe. Ilyen, a klímaváltozás hatásait kutató kísérlet zajlik 2001 óta a Kiskunságban is, amelynek eredményei szintén bekerültek a fenti publikációba. Ennek a globális adatbázisnak a felhasználásával a szerzőknek sikerült a globális felmelegedéshez kapcsolódó talajérzékenységi térképet készíteni. A térkép szerint a talajok szénvesztése a Föld hideg helyein, a magasabb szélességi köröknél a legnagyobb mértékű, ahol évezredeken át épült be a hatalmas mennyiségű szén a talajokba, és az alacsony hőmérsékleten az alacsony mikrobiális aktivitás ezt meg is őrizte. A magas szélességek mentén fekvő területek fokozott érzékenysége azért ijesztő, mert ezekben a régiókban várható a legnagyobb felmelegedés.

A tanulmány csak a talajok felmelegedés hatására bekövetkező szénvesztésére koncentrált és nem vett figyelembe más biológiai visszacsatolási folyamatokat pl. a magasabb CO2 koncentráció hatására bekövetkező fokozottabb növényi növekedést. A globális szénkörfogalom változásának megértéséhez és pontosabb előrejelzéséhez nélkülözhetetlen lesz ezeknek a párhuzamosan zajló folyamatoknak az együttes vizsgálata. Jelen kutatás eredményei mindenesetre megerősítik azt a feltételezést, hogy a visszacsatolási folyamatok jelentősen módosíthatják – ebben az esetben erősíthetik – a klímaváltozás erősségét.

Megjelent cikk:
Crowther T.W. et al. Quantifying global soil C losses in response to warming. Nature 504: 104-108.