Oknyomozó ökológia a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont idén harmadszor várta „Tárt Kapukkal” a nagyközönséget. A Duna-kutató Intézet falai közt november 22-én zajló rendezvényen filmvetítéseken, előadásokon, laborlátogatásokon és interaktív standokon mutatták be a kutatóközpontban zajló kutatásokat.

Vajon hogyan változna az élelmiszerboltok kínálata, ha eltűnnének a beporzók? Miért nem kell félnünk a mérgező növényektől? Hogyan vizsgálható a rovarok látása? Mit tehetünk a dunavirág kérészeket érintő összetett ökológiai csapda hatásainak csökkentéséért? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre lehetett választ kapni az Ökológiai Kutatóközpont idei Kutatóhelyek Tárt Kapukkal rendezvényén, melynek fő témája az Oknyomozó ökológia volt.
Az egyik legnagyobb érdeklődés a filmvetítéseket övezte. Bemutatásra került Kriska György (a Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa) és az ELTE Videostúdió közreműködésével készült Hét vadász című film is, mely hét víz alatt portyázó ragadozó rovarról és azok túléléséért folytatott mindennapi küzdelmeiről szól. Molnár Zsolt (az Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos tanácsadójának) filmje széleskörű betekintést nyújtott a magyar pásztorok ökológiai tudásába és kemény munkával töltött hétköznapjaiba. Méry Zsuzsa A pocsolya című filmje zenei aláfestéssel azt mutatta be, hogy mi történik egy bérház mellett kialakuló időszakos állóvízben néhány hét leforgása alatt. A vetítések után a résztvevők a látottakkal kapcsolatban kérdéseket is feltehettek a szakértőknek.
A rendezvényre érkezők a délelőtti ismeretterjesztő előadásokon a vizek élővilágáról és a beporzók szerepéről, míg délután a fák éjszaka mutatott lassú mozgásáról, az erdőrezervátumokról és a növényi mérgezésekkel kapcsolatos főbb kérdésekről hallhattak. Abonyi András (a Duna-kutató Intézet tudományos munkatársa) előadásában általános áttekintést adott az algák szerepéről, főbb élettereiről és életformáiról. Az előadó érdekes párhuzamot vont a lebegő algák (fitoplankton) kompozíciója és a zenekarok felépítése között. Kiemelte, hogy a hangszerek sokféleségéhez hasonlóan a lebegő algák is változatos mérettartományt, illetve felépítésbeli diverzitást fednek le. És ahogyan a zene sem épül fel véletlenszerűen, úgy az algák kompozíciója is szervezett, ahol minden egyes elemnek fontos szerepe van, melyek megismerése fontos információval bír környezetéről. A rendezvényen a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet és a Balatoni Limnológiai Intézet néhány kutatója is bemutatkozott, a Nemzeti Botanikus Kert munkatársai pedig interaktív botanikával és botanikai kvízzel is várták az érdeklődőket. A sikeres kitöltők botanikus kerti belépő nyerhettek. Az előadások végén az előadóteremben sorsolták ki a nyerteseket, a közönség húzta ki őket. Négy nyertesnek át is tudták adni a díjat, ketten e-mailben kapnak értesítést a nyereményükről.
A látogatók előtt nyitva álltak a Duna-kutató Intézet laboratóriumai is. Az érdeklődők betekinthettek egy Magyarországon csak itt megtalálható pásztázó elektronmikroszkóp működésének rejtelmeibe, mely akár egymilliószoros nagyításban is lehetővé teszi a nanoméretű élőlények vizsgálatát. Az őshonos fajokat kiszorító invazív rák- és halfajok némelyikét közvetlen közelről is megvizsgálhatták a látogatók az akváriumi bemutatókon, az udvaron pedig számos dunai mintavételezéshez használt eszközt is meg lehetett szemlélni. Egy interaktív kísérletben a szennyvíztisztítás fő lépéseit is bemutatták. A rendezvény népszerű pontja volt az ELTE Eötvös Kiadó standja, ahol többek között környezeti neveléssel kapcsolatos szakkönyveket, és az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által a közelmúltban írt könyveket is vásárolhattak az érdeklődők.

Farkas Alexandra
Fotó: Egri Ádám