Kutatócsoportok

"... a kutatóközpont tudományos feladatait megvalósító kutatási egységek ..." - MTA ÖK SZMSZ

A csoport egyik fő kutatási témája a vízben lebegő fitoplankton elterjedésének, diverzitásának, dinamikájának és ökofiziológiájának megismerése a Balatonban és más tavakban. Különös figyelmet fordítanak a szikesek, hipersós tavak algavilágának megismerésére. A nano- és a mikroplankton mellett a pikoplanktonok képezik az egyik kiemelt vizsgálati területet, ahol a hagyományos ...

Vizsgáljuk az Ázsiából betelepített busa halfajok és más vízi élőlénycsoportok, elsősorban a halak tápanyagforgalomban betöltött szerepét a Balatonban, valamint az ökológiai stabilitásra gyakorolt hatásukat. Csoportunk képes halállományok migrációjának és biomasszájának becslésére, valamint állományon belüli méreteloszlás meghatározására és . . .

A csoport fő profilja a hal és a vízi makroszkópikus gerinctelen szervezetek sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben. Elsődleges modell rendszerünk a Balaton és vízgyűjtője, amelyet számos emberi hatás ér. Célunk, hogy megismerjük a környezeti tényezőknek a fajok populációdinamikáját és az együttesek szerveződését befolyásoló hatásait és . . .

A Kémiai-ökológiai és Neurobiológiai Témacsoport kutatási programjának feladata a gerinctelen állatokban lezajló kemoszenzoros folyamatok, kölcsönhatások, illetve a környezetből származó kémiai ingerek feldolgozásának elemzése, és ezen mechanizmusok szerepének feltárása a különböző viselkedési formák kialakításában és az adaptációban. Mindezek végső soron az állat-növény illetve környezet-állat kölcsönhatások kémiai-ökológia aspektusainak megismerését célozzák.

Kutatásaink célja a környezetünkben előforduló, potenciálisan egészségkárosító anyagok hatásmechanizmusainak vizsgálata az alábbi tematika szerint. ...

Az MTA ÖK BLI NAP_B Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport fő célja a fizikai és kémiai környezeti változásokhoz való adaptív viselkedés idegrendszeri hátterének megismerése a neuronok és a különböző viselkedési mintázatokat kialakító egyszerű neuron-hálózatok szintjén, kihasználva a gerinctelen modell szervezetek számos előnyét.

A csoport a főbb tápelemek forgalmát kutatja. A kutatások célja annak megállapítása, hogyan hat a tápanyagterhelés és a vízszint változása a tó vízminőségére. . . . Kísérletesen kutatják a baktériumok és algák közötti tápanyagokért folyó versenyt, az algák légköri nitrogén kötését, az ammónium újratermelődését és a denitrifikációt, a vízben oldott szerves anyagok eredetét, hozzájárulásukat a szénkészlethez . . .

A kutatócsoport általános feladata a balatoni zooplankton és a bevonatlakó élővilág monitorozása a tó standard nyíltvízi és litorális mintavételi pontjain. Ez a tevékenység a gerinctelenek ökológiai szerepét sok évtizeddel visszamenőleg bemutató adatbázis folyamatosságát és bővülését hivatott biztosítani.

Az osztály elsődleges feladata folyami ökoszisztémák víz- és üledékkémiai, valamint anyagforgalmi vizsgálata, az alga- és makrofiton közösségek diverzitásának kutatása és monitorozása, az élőlénycsoportok és környezetük közötti interakciók feltárása, továbbá a Fertő-Hanság vizeinek határon átmenő komplex hidrobiológiai kutatása, a természeti értékmegőrzés és a széles körű hasznosítás hosszú távú, egyeztetett szempontjai szerint.

Az osztály elsődleges feladata a folyami ökoszisztémák, illetve állatközösségeik (zooplankton, makrogerinctelen, hal) szerkezetének, biológiai funkciójának és hosszú idejű változásának tanulmányozása, különös tekintettel a tájhasználat, a vízhasznosítás, a folyószabályozás és az egyéb emberi tevékenységek, mint például a poláros fényszennyezés hatásaira, továbbá a folyami élőhelyek és életközösségek helyreállítására irányuló tevékenységek tudományos megalapozása.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: