Hírek

A La femme magazin közzétette hazánk 50 tehetséges fiataljának listáját, akik között Farkas Alexandra, a Duna-kutató Intézet fiatal kutatója is szerepel.

Az elmúlt hetek egyik központi témája az Akadémián a víz volt: kiderült, hogy a kormány döntése alapján a Nemzeti Vízstratégia tudományos megalapozását az MTA által koordinált Nemzeti Víztudományi Kutatási Program biztosítja, befejezte munkáját a víztudományi programot kidolgozó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont keretében létrehozott Koordinációs

Pirger Zsolt az MTA ÖK BLI Kísérletes Állattani Osztály tudományos főmunkatársa, NAP csoportot vezet, ennek keretében intenzíven kutatja a humán eredetű diszruptorok (különböző szintetikus hormon- és gyógyszermaradványok) mennyiségét vizeinkben, elsősorban a Balaton vízgyűjtő területén, és hatásukat vízi állatok (csigák és halak) szaporodásbioló

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Mit lehet tenni a védelmükben?

A dunavirágot érintő ökológiai fénycsapda mindössze 3 perces bemutatásával Farkas Alexandra, a Duna-kutató Intézet fiatal kutatója lett a SCI-ndikátor verseny közönségdíjasa.

Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas akadémikus új projektjének megvalósítását az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában kezdte meg 2017 márciusában. „Az evolúció fényében: elvek és megoldások” című projekt elsődleges célja egy kritikus tömegű és sokféleségű, stabilis intézményi hátterű evolúciós kiválósági műhely kialakítása.

Hangos gyerekzsivaj töltötte meg a Szigetmonostori Faluház és Klímaközpont udvarát a Víz Világnapja alkalmából március 21-22-én megrendezett harmadik ÖKO-Szigeten. A kétnapos programra 14 környékbeli település 15 iskolájából közel 1100 általános iskolás érkezett.

Március 15-e alkalmából Széchenyi díjjal tüntették ki a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs biológust, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az Academia Europaea tagját.

Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak.

Öt magyar kutató összeült, hogy az alapokról kiindulva felépítse az ökológia darwini elméletét. Munkájukból Theory-based ecology: A Darwinian approach címmel könyv született, mely jó eséllyel alapművé válik az ökológusok következő generációja számára.

Oldalak